Wesele ( The wedding )

A krakkói Miasszonyunk templom elől lakodalmas menet indul el feldíszített fogatokon egy tanyasi lakba. A vendéglátónál rengeteg az ennivaló, vodka, a táncosok is megtették a magukét - a felhevült és sokszínű tömeg tolong, a parasztok féktelenül mulatnak, a városiak különhúzódnak, szónokolnak, vitatkoznak. Aztán leszáll az éj és a félhomályos kertek és termek mintegy drámai arénaként fogadnak magukba fantomokat, kísérteteket - a történelem, az irodalom vagy a képzőművészet ismert alakjait - melyek, mintegy a hősök vízióiként jelennek meg, ijesztő látomások és a társadalmi valóság összeütközéseként. A kábult álmodozásban lévő esküvői tömeget felveri az a hír, hogy a megosztott Lengyelország közeli határán egymással szemben állnak az ellenséges csapatok. A kezdeti lázas, felkelésre sarkalló készülődés, az aranykürt szavának ébresztése apatikus, lassú körtáncba fullad, az embereket beborítja a hajnali sűrű köd...

A Menyegző eredetileg színdarab, melyet Stanislaw Wyspianski írt 1901-ben. A lengyel kulturális örökség részeként számontartott mű iskolai kötelező olvasmány, szavait, dialógusait a mindennapi szóhasználat is idézi, a történelmi célzások a lengyel történelmi eseményekre vonatkoznak, a kísértetek a lengyel irodalom és művészet ismert alakjai.