Carmen

Bizet remekműve majd’ 150 éve vezeti a világ operaházainak toplistáját. Nem is csoda: a darabban olyan melódiák csendülnek fel, mint a Habanera vagy a Torreádordal, és címszereplője, a veszedelmes vonzerővel bíró, zabolátlan cigánylány az operairodalom egyik legizgalmasabb, legerotikusabb női karaktere. Az olykor szívhez szólóan lírai részek és a fergeteges tömegjelenetek szövetéből megdöbbentő naturalizmussal bontakozik ki egy tragikus kimenetelű, szenvedélyes szerelmi történet.
Georges Bizet 1875-ben, Párizsban, a cigánylány, a tizedes és a parasztlány viharos szerelmi háromszögének történetében korát meghazudtolóan újszerűen beszélt a nőiségről, a szenvedélyről, ráadásul az alsóbb néposztályok beemelése mellett a nyíltszíni gyilkosság eszközét is alkalmazta.