My Fair Lady

A nagyon sikeres musicalek sorában is minden valószínűség szerint a MY FAIR LADY hódította meg a legtöbb nézőt. A G. B. Shaw Pygmalion című darabja alapján készített musical ősbemutatója 1955-ben volt a Broadwayn, s az elmúlt évtizedekben talán nem volt olyan nap, amikor a világ színházaiban valahol ne szerepelt volna műsoron. Akadtak elemzők, akik a varázslatos zenében keresték a titok nyitját, s olyanok is, akik az igazán fordulatos, szellemes történetre szavaztak. Valójában ennek a musicalnek egyetlen elemét se lehet különválasztani, elszakítani egymástól. A nagyszerű zene minden taktusa magával ragadó, s ezzel egyenrangú a történet, s annak szereplői feledhetetlenek: nagyszerű színészi alakításokra adnak lehetőséget.

London nagyhírű operaháza előtt, az elegáns közönségnek árul virágot Eliza. Álmai hasonlóak a többi magafajta leányéhoz: meleg szoba, puha ágy, finom ennivaló, s no meg valaki, aki szereti. De még ezek az egyszerűnek tűnő vágyak se látszanak megvalósíthatónak.

A véletlen azonban beleszól Eliza életébe. A "bogaras", nyelvjárásokkal foglalkozó kutató professzor, Higgins meggyőződése szerint ugyanis a szép, pontos beszéd a kulcsa a társadalmi felemelkedésnek, s egy virágárus leányból is lehet hercegnőt nevelni. A professzor el is kezdi tanítani Elizát, s a leány nagyszerű alanynak tűnik a bizonyításhoz: kitartó, tehetséges. Hogy miként sikerül célt érnie, s hogyan alakul a tanítvány és a professzor kapcsolata, ezt mondja el a sok zenével, szellemes párbeszédekkel, váratlan fordulatokkal teli musical.