A Nagy Romulus

A Római Birodalom utolsó császára, a nagy Romulus mintha a maga és a birodalom sorsát előre látná: bölcs nyugalommal várja és tűri bukását. Romulus ellenfele a germán Odoaker, aki mellesleg szintén tyúktenyésztő, ugyancsak rezignáltan viszonyul sorsához. Amikor végre találkoznak, képmutatóan barátságosak. Mintha mindketten tudnák: rajtuk is túllép egy harmadik - aki már lehet, hogy nem lesz tyúktenyésztő.
Ez egy Friedrich Dürrenmatt írta történelmietlen történelmi komédia.
A cselekmény annyira abszurd fordulatokat tartalmaz, hogy az egész még mai szemmel nézve is helytálló. Mi az uralkodó legfontosabb problémája: hát az, hogy melyik tyúkja hányat tojik. Mind a fõszereplõnek, mind az ellenfelének az uralkodás csak nyûg. És a legjobb: a bukott uralkodót nem felmentik, vagy kivégzi, hanem nyugdíjba küldik. Olyannyira, hogy a nyugdíj több, mint uralkodóként az illetménye volt. Éppen csak azt nem mondják, hogy 476 van, tehát ez a római birodalom bukása.