Hamlet

"Egy újabb Hamlet-fordulat lehetősége: Hamlet tudja - cinkosa önmagának, annyira tudja,- hogy nem akar bosszút állni, tud az űrről, amit magába hordoz, mint egy szégyenletes titkot. Körülötte senki nem ismeri ezt a nihilizmust. Talán ez az idegenség, amit eddig hiányoltam Hamletben. Még elszántabb szakítás a megható Hamlet-figurával. Nagyon jól tudja, hogy nem fog bosszút állni, bár indulatai és kötelezőnek érzett esküvései elfojtják időnként ezt a tudást. Megpróbálja meggyőzni magát, hogy mindaz, amit az emberek fontosnak és szentnek tartanak, valóban szent és fontos.

"A többi néma csend" - most, itt, nekem - ezt a fenntartást, azonosulni tudást jelenti - a tagadást. Az utókor ne így lássa őt, a bűnös semmivel eljegyzett fiút, de mi, mi csak lássuk így! Szívének fagyos mélyét. Ez mind: elszántabb realizmust!"

Részlet Gábor Miklós: A színész árnyéka című könyvéből