Iphigeneia Auliszban

Iphigeneia a görög mondában Agamemnón és Klütaimnestra leánya. Mikor a Trója ellen készülő görög hajóhad Aulisz kikötőből szélcsend következtében nem tud elindulni, Kalkhas jós kijelenti, hogy a szélcsend mindaddig nem ér véget, míg a görögség fővezére, Agamemnón saját leánya feláldozásával ki nem engeszteli Artemiszt, kit az istennőnek szentelt szarvas megölésével megsértett. Agamemnón hosszú habozás után beleegyezik a szörnyű áldozatba s azon ürügy alatt, hogy Akhilleusszal való menyegzőjét fogják Auliszban megtartani, elhozatja hazulról Iphigeneiat a táborba.

Vasvári Emese előadása intenzíven koncentrál arra a háromszög-konfliktusra, amely a király, Agamemnón, a királyné, Klütaimnésztra és lányuk, Iphigeneia között épül fel. Az előadás egy egziszteniális tragédia, a görög dráma dramaturgiájával és verseléssel. A gesztusok és a jelek egyszerűek, a megfogalmazás puritán, a szereplők történései érthetőek és átélhetőek. A nézőnek semmilyen kulissza-effektus nem áll az útjába, hogy a játékosokkal tartsanak a tragédia érzelmi útján.
Az előadás tévéfelvétele hasonlóan puritán, egyszerű, közvetlen. Egy üres, sötét falú műteremben van berendezve az egyik sarok "lakásszínházi" intimitással a felvételhez. A nézők ugyanúgy megérkeznek, mint a Magyar utcában, ahol a Lakásszínház az előadásait tartja; az előadás pedig hasonlóképp, mint eddig, feléled a nézők szeme láttára. Akkor mennek jól a dolgok, ha a tévé előtt ülő néző is úgy érezi, hogy ott van a többiekkel. Nem áll útjába semmilyen televíziós vagy filmes effektus abban, hogy átélje Iphigeneia tragédiáját.