Böbe Afrikában

Böbe 1963 januárjában látta meg a napvilágot Guineában. Anyját orvvadászok lőtték le, egy ott dolgozó magyar mérnök, Rózsavölgyi Imre viselte a gondját. A Böbe nevet is ő adta neki, és hazatérve – még az év októberében – a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparknak ajándékozta. A roppant tanulékony, barátságos és játékos Böbe azonnal meghódította a veszprémieket, és néhány hét múlva az egész ország a szívébe zárta.
Böbe még Afrikában, mérnök pótapja mellett kezdett el rajzolgatni és üvegből inni. Borotválkozni is tőle „tanult meg”, alaposan bekente magát borotvahabbal, majd megette a szappant. Veszprémben is nagyon ragaszkodó volt, kézen fogva sétált gondozóival, és önzetlenül segítette őket munkájukban. Felügyelettel még más állatok etetését is rá lehetett bízni, nem csente el a legjobb falatokat.
Csodamajomnak tartották. Kedvenc gyümölcseit sokszor egy erre a célra készített automatából szerezte meg. Bedobta a fémpénzt, megforgatta a kart, majd elfogyasztotta az almát vagy a narancsot. Megtanult festeni és gyurmázni. A rendkívül okos és játékos csimpánznak országszerte híre ment, minden évben több százezer látogatót vonzott Veszprémbe.
Ám hosszú út vezetett addig, amíg Böbe eljutott a kiérlelt, saját „kompozícióig”. Előbb el kellett sajátítania a festékes tubus és az ecset használatát. Először tanítómesterét utánozta, csak utána kapott szabad kezet, hogy kibontakoztathassa művészi elképzeléseit.
Böbe a forgatásokat is hamar megszokta. Gyakran szerepelt a híradóban, az ELTE tudományos ismeretterjesztő filmet forgatott róla és vele, így az örök hitetlenkedők is meggyőződhettek rendkívüli értelmi képességeiről, magabiztos eszközhasználatáról.
A kutatók azt tanulmányozták, hogyan fejlődik Böbe gondolkodása, hogyan lesz az utánzásból találékonyság. 1969 decemberében szülőföldjére vitték, hogy megfigyeljék, miképpen viselkedik fajtársai láttán. Vonzódik-e hozzájuk, akar-e a csatlakozni a hordához? Böbe azonban megrémült a többi csimpánztól, hangosan sírva szaladt ki az őserdőből, hogy mielőbb gondozójába csimpaszkodhasson.
Veszprémet és az embereket választotta Afrika és a fajtársai helyett. Hazatérése után megfázott, mert elszokott a magyar időjárástól. 1970. november 10-én elpusztult. Az állatkert bejárata közelében temették el, sírja mögött 2004-ben a szobrát is felavatták, 2009-ben pedig átadták a Böbe Majom Tanodája elnevezésű oktató- és kiállítóházat.