Celofánvirágok

Élt Debrecenben egy gyári munkás, akinek sok minden nem tetszett. Nem tetszett, hogy az emberek csak élnek egymás mellett, minden figyelem, érzelem nélkül. Nem tetszett az sem, hogy az igénytelenség győzött. Nem tetszettek a vaskos, kegyetlen tréfák s a bennük megbújó embertelenség. Nem tetszettek a sivár munkásszállók s a bennük csak sivárságot termő életek. Nem tetszett a gyökértelenség. És nem tetszett az sem, hogy aki mégis ragaszkodott gyökereihez, erkölcsi normáihoz, az rosszul járt. Nos, ez a gyári munkás leírta, ami nem tetszett - szomorú-szép, kegyetlen-megrázó történetekben. Leírta, hogy a gyengék lázadása kegyetlenebb, mint az erősek diktatúrája. És leírta, hogy a megaláztatásnak igenis van határa.