Apám, Szindbád

Van-e igazi Krúdy? Az adomák szivarfüstös homályából kibontakoztatható-e hiteles portréja? Szimbólummá vált nevét nem szívta-e magába visszavonhatatlanul egy költött-megálmodott, nosztalgikus világ?
Krúdy Zsuzsa könyve ezekre a kérdésekre keresi a választ. Nem a tudományosság szigorával kezd hozzá a hamis legendák szétfoszlatásához, de nem is a közeli hozzátartozó szokványos elfogultságával. Dokumentumokat gyűjt össze: s a baráti, üzleti, szerelmes levelek, a folyamodványok, végzések, jegyzetek, korabeli interjúk és cikkek, töredékes vallomások egészéből rajzolódik ki az öregedő, megfáradt és kiábrándult író igazi arca. S egyúttal megfejthetjük Krúdy életének „titkát” is: a korlátozó és korlátolt korral való emberi-művészi szembenállást s az ebben rejtőzködő egyéni méltóságot: a reménytelenségben is szakadatlanul végzett munkát, a hivatás vállalását.