Ágis Tragédiája

Az új magyar irodalom kezdetét jelentő dráma televíziós változata. Ágis reformer politikus, célja az állam viszonyainak jobbítása. Eleinte az uralkodót, Leonidast igyekszik meggyőzni arról, hogy feleljen meg népe elvárásainak, törölje el az adósságleveleket, állítsa vissza a lükurgoszi törvényeket. A király ellentmondásos viselkedése és az intrikák hatására Ágis magatartása radikalizálódik, bár a tényleges lázadásig nem jut el.Tragédiáját az ellene folytatott intrikák és egy tragikus félreértés okozza.

Az 1. felvonásban Ágisztrat, Demókares és a névtelenek kivételével mindenki színre lép. A konfliktus lényege, hogy ellenlábasai szerint Leónidás, a király nem a régi törvényt követi, igazságtalan kormányzása az ország romlását okozza. Ágézilaus biztatja Ágist, hogy lázítsák fel a népet. Ágis úgy látja, hogy a nép Kleombrotest szeretné a lázadás élén látni. A nép lázad. Leónidás panaszkodik Ámfaresnek arról, hogy sérül királysága, mert a legfelsőbb tanács a régi törvényt helyezte vissza jogaiba: az „ostoba község”. Ámfares szerint bár a köznép ostoba, és az újságot lesi, de nem hibás. Ugyanis Ágis a lázító, a nép vezető nélkül nem csinálna semmit. Szükséges a nép alávetése, különben felfordulás van. A nemesek uralma sem jobb, mert az még nagyobb rabságra juttatja a népet. Leónidás meglepődik azon, hogy mennyire elfajult a helyzet Spártában, majd általános érvénnyel az uralkodás nehézségeiről beszél: a kegyes fejedelmet senki sem érti meg. Arra utasítja Ámfarest, vegyen a tanácsban szavazatot. Ámfares szerint erre nincs szükség, mert a tanács ráébred, hogy kisemmizik őket a régi/új törvények, és csak Ágis szítja az elégedetlenséget, mivel valójában zsarnokságra tör, de el is nyeri majd jutalmát. Leónidás talán pont ezért titkos vallomást tesz Ámfaresnek arról, hogy a király önmagában semmi, kell neki egy igaz barát.

A 2. felvonásban a király Demókares tanácsára elhatározza, hogy eltörli az adósságot, így ugyanis megszűnik a lázadás alapja, a lázadás vezérei pedig támogatók nélkül maradnak. Ágézilaus megvallja Ámfaresnek, hogy kétszínű, csak azért támogatta az ifjakat, hogy az adósságlevelét elégessék (neki, azaz Ágézilausnak sok adóssága van), de igazából nem akar lázadást, a király híve, és beépülése a lázadók közé még hasznos is, mert így meg tudja akadályozni a lázadást. Ágis úgy nyilatkozik, hogy amennyiben az uralkodó Likurgus törvényeit követi, ők melléállnak, hiszen nem céljuk a király hatalmának megdöntése.

A 3. felvonás elején a király kihirdeti, hogy elégeti az adósságleveleket. Ágézilaust barátjává fogadja, aki korábbi kétszínű viselkedését védelmébe veszi a király előtt: sikeresen meggyőzi Leónidást. Ágis és Kleombrotes feleségei a király és új bizalmasa közti beszélgetés egy részét kihallgatják, és úgy értelmezik, hogy ki akarják végezni Kleombrotest és Ágist. Telónis ezért meg akarja ölni apját, Leonidást, de Ágiáris megmenti a király életét.

A 4. felvonásban Ágisztrat beszámol Ágisnak arról, hogy a király meg akarja ölni. A hírt megerősíti Ágis felesége, Ágiáris is. Ágisban győzni látszik az élet iránti szeretet, a szerelmet előbbre valónak lenni ítéli. A király felajánlja, hogy hódoljon be neki a két ifjú. Már éppen megnyugodnának a kedélyek, amikor jön a hír, hogy a spártai nép lázad, fegyverrel nyomulnak a férfiak a palota ellen. A két ifjú és a többi tanácsos is a palota védelmére siet.

Az 5. felvonás elején megtudjuk, hogy leverték a lázadást, és felelősségre akarják vonni a két ifjút. Ágis és Kleombrotes kegyelmet kapna a királytól abban az esetben, ha bevallják, hogy vétkeztek, de ők erre nyilvánosan nem hajlandók. Ugyanakkor Kleombrotes Ágissal négyszemközt lévén azt mondja, ők lázították fel a népet. Elhatározzák magukat a halálra. Kleombrotest lefegyverzik, elvezetik, Ágist is lefegyverzik, de olyan kihívónak ítéli szónoklatát Demokares, hogy leszúrja: Ágis utolsó leheletével még belátja tévedését, bűnös volt.