Violet Karl egy jeggyel, egy bőrönddel és várakozással teli szívvel várja a Greyhound buszát az észak-karolinai Spruce Pine-ban. 1964. szeptember 4-e van. Egy pillanatra fiatal lányként látja magát (Young Vi), aki gondtalanul énekel egy népdalt („Water in the Well”), mielőtt egy balesetben szörnyen eltorzult az arca. Egy helyi lakos kíváncsi kérdése megtöri Violet álmodozását, és arra készteti, hogy várakozással tekintsen a gyógyulásra, amelyet egy tulsai televíziós evangélistától vár, és amely segít neki túllépni provinciális kisvárosán („Surprised”). Ahogy a busz elindul az állomásról, az utasok azon töprengenek, vajon hová vezethet ez az utazás („Útközben”).
Az utasok leszállnak a buszról, hogy a Tennessee állambeli Kingsportban egy pihenőhelyen ételt vegyenek („M&M's”). A grillben Violet találkozik két pókerező katonával, Flickkel és Montyval. Flick egy harmincas évei elején járó fekete őrmester, Monty egy fiatalabb fehér tizedes, ejtőernyős. Mindketten az arkansasi Fort Smithbe tartanak. Violet kéri, hogy csatlakozhasson a játékukhoz, és miközben osztanak vele, bizalmasan felidézi, hogyan tanította meg őt játszani az apja („Luck of the Draw”).
Visszatérve a buszra, Monty ugratja Violet-et egy prédikátorral kapcsolatban, akiben nyilvánvalóan nem hisz ("Question 'n' Answer"). Elveszi a nála lévő könyvet, és kapaszkodójátékot játszik vele, ami kiváltja Violet emlékét arról a napról, amikor megtalálta a katekizmust az apja éjjeliszekrényén. Később, a nashville-i állomáson Flick tudni akarja, hogy pontosan mi az, amin Violet változtatni akar. A filmes magazinok segítségével megmutatja
Flick belép a szobába néhány itallal, hogy beindítsa az éjszakát („Go to It”). A hármas egy Beale Street-i zeneházba merészkedik, ahol a Violettel táncoló Flick látványa barátságtalan figyelmet kelt („Lonely Stranger”). Amikor Monty odamegy, és ráhajt Violetre, Flick elhagyja a termet. Violet követi őt vissza a panzióba; a házinéni megszakítja a kettejük közötti gyengéd pillanatot. Az éjszaka közepén Monty betoppan Violet bezáratlan ajtaján. Felébreszti, szeretkezik vele, majd elalszik az ölében („Lay Down Your Head”).
A music hall énekesnője, a házinéni és a kurva egy trióval zárja az estét, amely a beteljesületlen vágyról szól („Anyone Would Do [Reprise]”). Violet másnap reggel a férfiakkal együtt Fort Smith-be utazik, útban Tulsába. Flick és Violet megfogadják, hogy írni fognak egymásnak, de Flicket felzaklatják az előző éjszaka eseményei („Hard to Say Goodbye”). Violet a busz mosdójába menekül, ahol elpróbálja, mit fog mondani, hogy visszautasítsa Montyt, mert attól fél, hogy egyébként ő utasítja vissza először. A busz elején Monty Flick utasítására próbálja a saját beszédét. De amikor eljön az elválás ideje, Monty inkább megkéri Violet-et, hogy találkozzon vele a Fort Smith-i visszaúton („Promise Me, Violet”). A lány nem ígér semmit, ragaszkodik a tervéhez, és a busz elindul.
Tulsában Violet meglepi a prédikátort a kórus próbáján („Raise Me Up”). A férfi zálogba adja Virgilnek, egy fiatal asszisztensnek, és csalódottságában felidézi az emléket, amikor a baleset után apja karjaiban hordozta („Down the Mountain”). Hamarosan elszökik Virgil elől, és visszatér a televangelista üres kápolnájába. Violet előveszi a katekizmusát, és az oltárra üríti a bibliai idézetekkel borított cédulákat. Amikor a prédikátor felfedezi, könyörög neki, hogy segítsen megidézni a csodát („Raise Me Up [Reprise]”). Amikor ebből a kétségbeesett próbálkozásból nem lesz semmi, a nő követeli, hogy a prédikátor lássa, milyen is ő valójában: sebhelyes és ocsmány, a fájdalom csodagyereke („Look at Me”). Egy pillanatra az égre néz; a prédikátor helyébe az apja lép. Összevesznek, amíg a férfi bocsánatot nem kér azért, amit tett („That's What I Could Do”). Violet tudatában van annak, hogy valami megváltozott rajta, és feltételezi, hogy a sebhelye az; újra felszáll a buszra, meggyőződve arról, hogy csoda történt („Surprised [Reprise]”).
Amikor kiszáll a Fort Smith-i állomáson, Monty már ott várja. Együttérző próbálkozásai egyértelművé teszik a lány számára, hogy az arca egyáltalán nem változott meg. Összetörve visszautasítja Monty meghívását, hogy menjen hozzá feleségül, mielőtt a férfi Vietnamba indul. Flick is ott van az állomáson, és felismeri, hogy Violet megváltozott, bár a sebhelye nem. A férfi könyörög neki, hogy maradjon vele („Promise Me, Violet [Reprise]”). Violet gyógyulása akkor válik teljessé, amikor megfogja Flick kezét, és elkötelezi magát egy új élet mellett („Bring Me to Light”).