A rajnai sellők

Offenbachot legtöbbször csak úgy tartják számon, mint operettek és egyéb, könnyed muzsikák zeneszerzőjét, Operettzenéjét ragyogó, friss szellem, elegancia jellemzi. Illúzió nélküli, s ezért csúfos, de szívből kacagó humort jelenít meg. Operettjei stílusával iskolát alakított, mind a formák, mind a melodikus invenció terén. Zenéjére jellemző a finoman stilizált deklamáció és a táncszerű dallamok alkalmazása. A francia komponista összesen több mint 650 művet komponált, első operája, A rajnai sellők pedig (melyben már felcsendül a későbbi Hoffmannból ismert, híres Barcarolle-téma) méltatlanul merült feledésbe. A darab egy belső háborúzások miatt széthullott országról mesél egy különös szerelmi történeten keresztül. A bámulatosan gazdagon komponált, sziporkázó és csillogó műben költészet és politika, álom és valóság, a természetfeletti és a reális világ keveredik.

A mű Anger Ferenc rendezésében debütál Magyarországon. Pillanatnyilag a világon sehol máshol nincs műsoron Offenbach operája, hogyan került ez a ritkán játszott mű az Erkel színház műsorába..? A rajnai sellőket a Trisztán és Izolda előadása helyett mutatták be 1864-ben - világítja meg az összefüggést Anger Ferenc. - Többek közt a bemutató révén létrejött kapocs és A Rajna kincsére való rímelés miatt merült fel bennünk, hogy ezt az operát színpadra állítsuk. Rendkívül érdekfeszítő és szofisztikált a szüzséje: ez egy mélyen átgondolt történet, intenzíven átitatva egyetemes értelemben vett politikával."