Ghajini

Ismered azt az érzést, amikor már nem tudod ki vagy? Amikor reggel kinyitod szemed, és nem tudod hol vagy? Amikor egy idegen vagy, valahova, a falak közé bezárva. Amikor teljesen üres a fejed, és nem emlékszel semmire. Nincsenek se emlékek, se barátok. Nincs senki(d), se mögötted, se körülötted, csak te vagy az, egyedül.
A film egy indiai bosszútörténetet mutat be, melyet Christopher Nolan Memento című filmje inspirál.
Rövidtávú memóriazavarban szenvedő főhős, Shanjay aki önmagára tetovált üzenetekkel,és szénné gyúrt testtel,mindent lejegyez, hogy mindig sikerüljön újraemlékezni arra, amire leginkább soha, de soha sem szeretne. Viszont mindannyiszor, miután képbe kerül, csak a bosszú hajtja, bosszút akar állni halott barátnője (Kalpana) gyilkosain.
A bosszútól és vértől csöpögő thrillerben,nem maradhat el az indiai filmek de facto tartozékai,a vidám táncjelenetek és dalok, amik már a film bemutatása előtt slágerré váltak.
A film egyszerűen úgy jó, ahogy van. Elsősorban műfajilag a thriller(kemény) áll legközelebb hozzá, de e mellett van itt minden, romantikától (kiss?), akciótól(hard), és drámától kezdve minden. Hol kell mosolyt csal az arcodra, a színeivel, a bájával, táncaival, zenéivel, ahol kell ott pedig keresztbe teszi a kezed, hogy izgulj, és együtt érezz a szereplőkkel.