Schindlers List

Egyetlen ember is képes lehet arra, hogy a körülmények ellenére megváltoztassa a dolgok menetét. A mondás igazát mi sem bizonyítja jobban, mint Oskar Schindler története. Steven Spielberg nem sokkal a megjelenése után elolvasta az ausztrál Thomas Keneally regényét, mégis 10 évnek kellett eltelnie, hogy elég érettnek tartsa magát a Schindler listája filmre vitelére.

A film főhőse, Oskar Schindler született üzletember és szerencsejátékos. A második világháború legelején elkerül a megszállt Lengyelországba és azonnal megérzi, milyen hatalmas üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előtte. Baráti kapcsolatok és némi ügyeskedés révén megszerez magának egy gyárat - a Deutsche Emailware Fabrikot - és nem győz eleget tenni a beözönlő megrendeléseknek. Könyvelője, Itzhak Stern rábeszéli arra, hogy minél nagyobb számban foglalkoztasson zsidókat, így nemcsak olcsó munkaerőt talál magának, hanem segíthet a koncentrációs táborokban szenvedő embereken. A gyár hamarosan a zsidók egyetlen menedéke lesz. 1944-ben a nácik az Endlösung, azaz a zsidókérdés végső megoldása jegyében bezáratják a helybéli táborokat, és a rabokat Auschwitzba és Treblinkába, vagyis a biztos halálba akarják küldeni.

Schindlernek gyorsan lépnie kell, ha meg akarja menteni a munkásait. Némi korrupció árán rábeszéli a német hatóságokat, hogy a termelés szempontjából nélkülözhetetlen munkásokkal együtt a gyárat áttelepíthesse a cseh-lengyel határra, Brinnlitzbe. Ekkor készül el az 1100 nevet tartalmazó lista, amelynek résztvevői kalandos úton, de megmenekülnek a krematóriumokból. Brinnlitzben Schindler gondoskodik arról, hogy a gyár fennállásának 7 hónapja alatt semmi olyasmit ne állítson elő, amelyet a németek hadicélokra tudnának használni. 1945. május 7-én, amikor a tábor lakói megtudják, hogy a németek kapituláltak, és abban is biztosak, hogy az oroszok pillanatokon belül elérik Brinnlitzet, Schindler elbúcsúzik védenceitől. Magára hagyja őket, mert tudja, jobb, ha az amerikaiak kezére adja magát...