Vízipók csodapók

A Hátonúszó Poloska panaszkodik Vízipóknak, hogy mindenhol leskelődnek utána. A Csodapók nem látott senkit, aki leselkedni csak akkor látta a leskelődőket ablakán, amikor felhívta barátját a Keresztespókot. A legyek bizony tudták, hogy ezek a leskelődök az “utcaseprők” voltak, akik a zöld vízből, szép és tiszta vizet csinálnak. A köznéven ismertté vált vízibolhák (ugrálnak a vízben, mint a bolha), igazából ágascsápú rákok és azért lesz utánuk tiszta a tó, mert megeszik a zöld algát. Vízipók-Csodapók csinált is nekik hálából egy szép nagy algapudingot, amiért kitakarították a Kristálypalota környékét.

Vízipók-Csodapók beengedi a félelemtől reszkető szitakötőlárvát otthonába, aki a hosszú vízi botpoloskától menekül. Vízipók nem hitte el, hogy tényleg üldözi valaki a szépséges szitakötőlárvát, és csak nagy nehezen vette észre, hogy a Kristálypalota előtti száraz faág tényleg egy vízi botsáska. A Csodapók elüldözte és barátjának, a Keresztespóknak “adta” a botsáskát. Visszatérve a palotába csodapókunk nem hitte el a lárva azon állítását, miszerint a legyezőikből, melyekkel a vízből szűrik ki az oxigént, felnőttkorukban szitakötőként szép kék, ezüstösen csillogó szárny lesz…

Keresztespók nagy késztetést érzett arra, hogy rálépkedjen az úszó békalencsékre, azonban a távolban Nünükével együtt sziesztázó Katica kinevette őt, amiért nem tudta, hogy a lencsék nem bírnák el őt. Vízipók és Keresztespók, fogtak egy úszó csónakszerű faágat és a Katica felé indultak, hogy egy kicsit elbeszélgessenek vele. A csónakázás közben szúnyoglárvákra lesz figyelmes Keresztespók, akit jól leköpködnek, Csodapók meg a Szöcskét látja amint kiköpi a megivott vizet: olaj ömlik a tóba. A pókbarátok, Katica, Nünüke, Szöcske és a szúnyoglárvák segítségével megmentik a tó élővilágát a pusztulástól…