Meseautó

A kis fizetésű bankalkalmazott és a vezérigazgató házassággal végződő szerelméről szóló, félreértéseken alapuló vígjáték a második világháború előtti magyar filmgyártás egyik legnagyobb kasszasikere, a magyar filmtörténet örökzöld darabja, egy korszak jelképe. A sikerben nagy része volt a Márkus Alfréd által komponált zenének és betétdaloknak. Sikerének titka a máig foglalkoztatja a filmtörténészeket. Többnyire modern népmeseként értelmezik, melyben ezúttal nem a szegény fiú, hanem a szegény lány indul el szerencsét próbálni.

Miről szól?

Kovács Vera meglát egy csodálatos autót egy szalon kirakatában, amiről nem tudja, hogy már el van adva Szűcs Jánosnak, a Központi Bank vezérigazgatójának. Vera nemrég kapott állást a banknál, de még nem látta személyesen az igazgatót. Jánosnak nagyon megtetszik az autójára alkudó lány, és megpróbál megismerkedni vele úgy, hogy a valódi kilétét eltitkolja. Megszervezi, hogy a lány kapja meg ajándékba az autót a szalontól, ő maga pedig egyszerű sofőrnek adja ki magát. Amikor Vera rájön a csalásra, már mindketten gyengéd érzelmekkel viseltetnek a másik iránt. Ekkor azonban Jánosnak be kell bizonyítania a szándékai tisztaságát, hogy boldogok lehessenek együtt.

Mitől különleges?

A Hyppolit, a lakáj mellett az 1930-as évek másik nagy vígjátéksikere. Könnyed, jó humorú történet egy egyszerű lányról, akire ráköszönt a szerelem és megtalálja a jól megérdemelt létbiztonságot. A film a zenei hangszerelés szempontjából is a hangosfilmkorszak egyik fontos állomása. Márkus Alfréd zeneszerző jóvoltából ez volt az első olyan film, ahol a zenei betétek kidolgozására és megfelelő technikai rögzítésére kifejezetten nagy hangsúlyt helyeztek. A siker nem maradt el, ami újabb zenés filmek sorát inspirálta.

Hogyan készült?

A Meseautót Vadnai László és Vitéz Miklós írta, és a Reflektor nevű vállalat gyártotta. Rendezője, Gaál Béla az 1920-as években a Star filmgyárnak dolgozott, majd rövid színházi kitérő után tért vissza a filmhez. Kiváló érzékkel ültette át a hollywoodi megoldásokat a magyar közegbe, munkái ízlésesen használták a máshol már bevált recepteket, operettsémákat. A film főszerepét Perczel Zita és Törzs Jenő kapta, a mellékszerepekben Kabos Gyulát, Gombaszögi Ellát, Herczeg Jenőt, Berky Lilit és Gózon Gyulát láthatjuk. Perczel Zitát Gaál fedezte fel a film számára, és mindössze négy évig dolgozott itthon, azonban a Meseautó szépséges naivájaként örökre beírta a nevét a magyar filmtörténetbe. A forgatás Budapesten és Lillafüreden zajlott. A film máig az egyik legnagyobb magyar közönségsiker, aminek több remake-je is készült, és mindig képes megtölteni a mozik nézőterét, ha bizonyos alkalmakon újra előveszik.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A film azok közé a glamúr vígjátékok közé tartozik, melyek bemutatják egy kisember meseszerű útját a boldogságig. Ezek a történetek ekkoriban nagyon népszerűek voltak, különösen a hollywoodi stúdiók készítettek előszeretettel hasonlókat. A séma a Meseautó után, különböző verziókban, sokszor visszatér a magyar filmben, s az 1930-as évek vígjátékait erősen meghatározza.