Patkányok
Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nincs se telefon, se igazságszolgáltatás, se semmi, mindez kb. 200 évvel azután, hogy valakik “véletlenül” nukleáris bombákkal kiirtották a föld majd’ teljes lakosságát. A túlélők egy része kis csoportokba verődbe próbál életben maradni, vannak viszont, akik súlyos mutációk következtében a föld alá kényszerültek. Filmünk hősei (akik természetesen az előbbi csoporthoz tartoznak) egy lepusztult sivatagos terepen motorozgatnak (ja, hogy ez Manhattan volna?), mikor a semmi közepén rátalálnak egy teljesen elhagyatott épületre, ahol aztán van kaja, ivóvíz és néhány elég csúnyán megcsócsált emberi hulla is. Barátaink eleinte jól is érzik magukat, de miután elárasztják a patkányok az egész házat, az ott-tartózkodás rémálommá válik. Az egyik szépen sminkelt hölgyeménynek a száján át mászik ki egy ocsmány patkány, miután az a nő hasán keresztül berágta magát, de nem járnak sokkal jobban a többiek sem. Ketten nagy nehezen kihúzzák a film végéig, akkor azonban megjelennek a föld alatti emberek, akikről kiderül, hogy a mutációnak köszönhetően már nem is emberek, hanem egészen mások…
Számomra nem teljesen világos, hogy ezt a hangulatos kis apokalipszis-horrort miért húzzák le majd’ minden kritikában, mert bár kétségtelenül nem űbereli pl. Spielberg Cápáját (mondjuk nem is annyi pénzből készítették), euro-trash viszonylatban szerintem nagyon is megállja a helyét. Egy állatos horror ötvözése a Mad Max féle hangulati és képi elemekkel egyáltalán nem volt rossz ötlet, ráadásul a nukleáris katasztrófa következtében túlszaporodott patkányok történet még eléggé hihető is. A sztori egyébként nem egy nagy szám, de egy ilyen műfajú filmnél nem is várja el senki a hatalmas csavarokat, noha a befejezés igen “kellemes” kis meglepetést tartogat hőseink – illetve a nézők – számára, ami részben kárpótol minket az időnként elő-elő forduló üresjáratokért. Azok számára, akik szeretik az ‘occó’ állatos horrorokat, de leginkább a patkányos filmeket, egyszeri megnézésre mindenképpen ajánlott darab.
|
Ottaviano Dell'Acqua | Kurt |
|
Geretta Geretta | Chocolate |
|
Massimo Vanni | Taurus |
|
Gianni Franco | Video |
|
Ann-Gisel Glass | Myrna |
|
Jean-Christophe Brétigniere | Lucifer |
|
Fausto Lombardi | Deus |
|
Henry Luciani | Duke |
|
Cindy Leadbetter | Diana |
|
Christian Fremont | Noah |
|
Moune Duvivier | Lilith |
| Rendező | Bruno Mattei |
|
| Claudio Fragasso |
|
|
| Író | Rossella Drudi, Claudio Fragasso, Bruno Mattei, Hervé Piccini | |
| Producer | Jacques Leitienne | |
| Zenész | Luigi Ceccarelli | |
| Fényképezte | Franco Delli Colli, Henry Frogers | |
| Csomagolás | Keep Case |
|---|---|
| Lemezek száma | 1 |
| Képernyőarány | Fullscreen (4:3, Letterboxed) Theatrical Widescreen (2.35:1) Widescreen (1.85:1) |
| Hangsávok | Dolby Digital Mono [English] Dolby Digital Stereo [English] Mono [English] |
| Feliratok | magyar |
| Forgalmazó | Starz / Anchor Bay |
| Kiadás megjelenése | Feb. 19, 2002 |
| Régiók | Region 1 |
| Hely | HDD 17 |
|---|---|
| Index | 14635 |
| Hozzáadva | Nov. 11, 2016 21:43:13 |
| Módosítva | Feb. 18, 2023 12:18:20 |