The Slumber Party Massacre

Mivel szülei éppen távol vannak, a végzős középsulis Trish úgy dönt, hogy egy belevaló pizsamapartit csinál barátnőivel. Ez még nem is lenne akkora hatalmas probléma, csakhogy egy többszörös gyilkos éppen akkor szökik meg. Miután szerez magának egy kisbuszt, valamint egy jóravaló elektromos fúrót, a lányra összpontosítva követi őt egészen a házukig. Ahol aztán egyesével teszi el láb alól a meghívott vendégeket, de a küldetésébe véletlenül beleavatkozó statisztáknak sincs kegyelem…
Ha vesszük a fáradságot, és beleolvasunk néhány nyolcvanas években készült slashereket felsorakoztató gyűjteménybe vagy toplistába, szóban forgó filmünk szinte egészen biztosan szerepel majd rajta (egészen előkelő helyen), és nem csak protokolláris dolgok miatt. A forgatókönyvet író Rita Mae Brown eredetileg az akkortájt éppen világkorát érő kaszabolós műfaj paródiájának szánta művét, aztán végül sima, mezei slasherként került pozicionálásra. Emiatt történhetett, hogy a végeredmény sokkalta szórakoztatóbb, mint kortársai, tele van humoros pszeudo-ijesztgetésekkel és eleve nem veszi magát annyira komolyan, mint a többiek. Hangulata a hormonoktól fűtött, átlag amerikai középiskolás szereplők világát idézi (alkohol, fű, cicik no meg potenciális pasik), karakterek többnyire felejtősek és a párbeszédek közül sem fogunk idézgetni később.

Sorozatgyilkosunk arcát idejekorán megismerhetjük; semmi izgalmat vagy feszültséget nem hordoz magán személyének titkossága, fegyvere viszont annál szürreálisabb jószág. Ádáz módon kifúr vele mindenkit, akivel csak találkozik, és egy trve horrorfilmes szadista állathoz méltóan legalább háromszor ki kell nyírni, mire végre megnyuvad a rohadék. Nincs túldimenzionálva, és bár a későbbiekben készült hozzá két folytatás, tipikus slasher-klisékkel tele egyszeri szórakoztatásra pont jó, kellemes zenei kísérettel.