A sipsirica

Idilli környezetben kezdődik: a Lengyelhonból ideszakadt Jahodovszka asszony tabáni kertvendéglőjében, a Fehér Pávában, ahol a kvaterkázó törzsvendégek asztalai körül ott sürög-forog a vendéglősné kamasz lánya, A Sipsirica. Egy napon hiába várják a "stammgastok", a törzsvendégek a napsugármosolyú, tisztalelkű leánykát: szigorú erényű anyja a "bűnös városból" Krakkóba küldi nénjéhez, Druzsba tanár úr, Sipsirica keresztapjának nagy elkeseredésére. De Druzsba tanár urat is csakhamar elszólítják iskolai ügyei a távoli Felső-Magyarországra. Útközben olyan felfedezést tesz, ami nemcsak felháborítja, de vérig lázítja a puritán, talpig becsületes tanárembert. Hazatérve minden követ megmozgat, hogy leleplezze az ottani állapotokat. Így kerül szembe a hatalommal, amely nem kukoricázik azokkal, akik ujjat mernek húzni vele.
Mikszáth, mintha tulajdon fejlődéstörténetét örökítette volna meg A Sipsiricában: a dzsentri-Magyarország liberalizmusába vetett illúzióinak szertefoszlását, a keserű kiábrándulásig.