Vergine Giurata

A történet harminc évvel ezelőtt, Észak-Albánia „elátkozott hegyein” veszi kezdetét. Elzárt világ ez, patriarchális társadalom, ahol a vérbosszún, a becsületen és a családi klánokon alapuló Kanun-kódex szerint élnek, amely a hegyi közösségek egész életét szabályozza. A Kanun szerint a nő olyan, mint egy tömlő, az a feladata csupán, hogy mindent elviseljen. Ebbe a világba születik Hana, egy fiatal nő, aki legszívesebben a világba kiáltaná: „szabad vagyok, erős és nő”, aki az archaikus társadalomba ütközik. Hana elveszíti szüleit, nagybátyjáék fogadják örökbe, akik saját lányukkal, Lilával együtt nevelik őt. A két lánynak hasonló természete van, mindketten szabadulnának ebből a világból, de útjaik elválnak. Lila elszökik egy megtervezett házasság elől. Hanának nincs ereje elmenni, oda van kötve a családhoz, amely befogadta, leginkább nagybátyjához, aki eredetileg egy fiúgyermeket szeretett volna, de számot kell vetnie lázadó természetével az archaikus társadalomban.

Emiatt úgy dönt, hogy szüzességi fogadalmat tesz. Ezekben a falvakban a nőknek lehetőségük van arra, hogy a falu tizenkét vénje előtt esküt tegyenek: férfinevet vesznek fel, férfiruhákat hordanak, így olyan szabadon élnek, mint férfitársaik, azzal a feltétellel, hogy örökre megtagadják a szexualitást és a szerelmet, így egész életükben szüzek maradnak.

Hana jó tíz évet tölt egyedül a hegyek között, de egy nap, miután nagybátyjáék már nem élnek, Olaszországba megy, ahol Lila és lánya, Ionide élnek. A kislány szinkronúszó, és ebben a sportban látja a tökéletes nőiséget.

A két szereplőn keresztül Hana lépésről lépésre halad végig egy olyan úton, mely segít újra megtalálni számára az önmagában hosszú évekig elfojtott nőiséget, mígnem megismerkedik egy férfivel és kész lesz szeretni őt.