A huszadik század elején Egon Schiele számított a legprovokatívabb bécsi művésznek, mivel képei témáját gyakran az erotika és a testiség, illetve a halál és az elmúlás adták. Mivel sokan úgy gondolták, hogy a művész túlzottan radikális képei ronthatnak Bécs társadalmi megítélésén, művei miatt még bíróság elé is állították - ám érzékenyebb és fogékonyabb kortársai, mint Klimt, már akkor felismerték tehetségének kivételes mivoltát.

A korában botrányművésznek kikiáltott festőre két nő volt igazán nagy hatással: húga és első múzsája, Gréti, illetve Wally, aki 17 évesen ismerkedett meg a festővel - és aki halhatatlanná vált a Halál és a lány című festménnyel.